Pál Béla képviselő levele dr. Pintér Sándor belügyminiszter részére

 

 

dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr részére

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Mint budakalászi képviselő fordulok Önhöz Budapest Főváros Önkormányzata Budapest III. kerület Csillaghegyi öblözet árvízvédelemi beruházása kapcsán.

A Fővárosi Közgyűlés 2017. október 25-ei ülésén döntött arról, hogy a lakosságban nagy ellenérzéseket, indulatokat gerjesztő Római parti mobilgát építését három részre bontja oly módon, hogy először az Aranyhegyi patak és a Barát patak mentén kezdődjék meg a gátépítés, a parti gát építésére pedig ezt követően kerüljön sor.

 

Városunknak már a 2002-es árvíz során komoly nehézségeket okozott lakóövezeteinek megvédése, mert a már akkor is rossz műszaki állapotú Barát patak töltése rendkívül nehezen bírta a visszaáramló Duna terhelését. 2006-ban mindez megismétlődött, homokzsákok ezreinek beépítésével, és a civil lakosság áldozatos munkájával lehetett a patak töltését megerősíteni, életüket, vagyonukat megvédeni. Az árvizek levonulását követően természetesen többször megkereste önkormányzatunk a patak túlsó partjának árvízvédelmét ellátó Fővárosi Önkormányzatot és a Fővárosi Csatornázási Műveket, hogy közösen építsünk a patakra egy zsilipet, amellyel megakadályozhatnánk, hogy a Duna - visszaáramolva a patakba - elöntéssel fenyegesse lakóövezeteinket. Budapest valamennyi válasza elutasító volt, azzal az indokkal, hogy „a Barát patak jobb parti töltése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kiépített, ezért a Fővárosi Önkormányzat nem tervezi torkolati árvízvédelmi mű megépítését”. 2013-ra a helyzet annyira súlyosbodott, hogy a Vízügyi Főigazgatóságtól kirendelt szakértő az előrejelzések alapján úgy ítélte meg, hogy a Barát patak budakalászi töltése a közelgő árhullámot biztosan nem bírná ki, töltés-szakadás esetén a Duna egészen Szentendréig elöntené nem csak a mezőgazdasági területeket, hanem a lakóövezeteket is. Mind ezekre tekintettel azt javasolta, hogy a patak torkolatánál az Önkormányzat építsen egy földdepóniát, megakadályozva ezzel a Duna visszaáramlását. Bár az árvíz tartama alatt polgáraink folyamatosan rettegtek attól, hogy ezt a sebtében odahordott földkupacot mikor mossa el a Duna, vagy mikor töri át egy zápor hatására maga a patak, de SZERENCSÉNK volt, egyik sem következett be.

 

A 2013-as árvíz során Orbán Viktor miniszterelnök úr többször hangoztatta, hogy mindent megtesz azért, hogy a lakóövezeteket minden erővel megvédje az árvíztől, de a hullámtérbe saját kockázatukra építkezőknek az életét megvédik, de a vagyonukat nem. Tarlós főpolgármester úr most mintegy 40 milliárd forintért a Római parti hullámtér védelmére készül. Azt ma már tudjuk Tarlós úr nyilatkozataiból és a Csatornázási Művek vezérigazgatójának szakmai állásfoglalásából, hogy a lakóövezeteket a Királyok-Nánási töltésen – mint ahogyan az eddigi rekord árvizek során – úgy a továbbiakban is meg tudják védeni.

 

Tisztelt Miniszter Úr! Mint FIDESZ szakpolitikust kérdezem Önt, - figyelemmel Miniszterelnök úr fent említett nyilatkozataira – vállalja a politikai felelősséget azért, hogy közpénzekből, állami és uniós forrásokból mintegy 40 milliárd forintot fordítsanak a Római parti hullámtér védelmére, de egyidejűleg Budakalász lakóövezeteinek árvízvédelmét továbbra is a vakszerencsére bízzák?

 

Tisztel Miniszter Úr! Mint az árvízvédelemért felelős minisztert kérdezem Önt, szakmailag jó műszaki megoldásnak tartja, hogy amíg a Barát patak budapesti töltését milliárdokért megerősítik, addig a patak budakalászi töltése megerősítésére egy fillért sem fordítanak? Tarlós úr október 24-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában már megelőlegezte a Közgyűlés másnapi döntését a munkák mielőbbi megkezdéséről, és azt nyilatkozta, hogy a patakok töltés-erősítése mintegy 5 milliárd forintba fog kerülni. Ha ennek az összegnek arányosan kisebbik részét, 2 milliárdot fordítanak a Barát patak jobb parti töltésének megerősítésére, akkor becsülhetően a bal partra is kb. ennyit kellene fordítani. Gondolom, nem árulok el titkot, hogy Budakalász önkormányzata belátható időn belül nem tudja ezt a forrást biztosítani. Így addig árvíz esetén marad a torkolati földkupac, és a szerencsében bizakodás. Laikus – de a választóiért felelősséget érző – politikusként kérdezem, hogy nem lenne egyszerűbb és olcsóbb a mindkét település védelmét szolgáló torkolati zsilip mielőbbi megépítése?

 

Előre is megköszönve várom megtisztelő válaszát.

 

 

Tisztelettel:

Pál Béla

képviselő

 

Kommentek

A hozzászólások megtekintéséhez kérlek jelentkezz be!